GYIK

A gázautókkal kapcsolatban itt találkozhatunk a 10 leggyakoribb kérdéssel. Ha Itt nem találja meg választ, amit ön keres, kérdését küldje el nekünk email-en.

  1. Robbanásveszélyes-e a gázüzemu gépkocsi?
  2. Károsítja-e a motort a gázüzemanyag?
  3. Milyen tartály-elhelyezési megoldás lehetséges combi illetve lehajtható üléstámlájú gépkocsik esetében?
  4. Hogyan Indíthatóak a gáz-benzin kettos üzemu gépkocsik, hogyan történik az üzemmód váltás?
  5. Le kell-e vizsgázatni és kell-e surubben muszakiztatni gázüzemu átalakítás után a gépkocsit?
  6. Érezheto-e gázszag ez átalakított jármuvekben?
  7. Lehetséges-e mélygarázsban vagy parkolóházban gázautóval parkolni?
  8. Jár-e teljesítményváltozással és fogyasztásnövekedéssel a gázüzemu átalakítás?
  9. Hogyan határozható meg az átalakítás megtérülése?
  10. Jár-e adókedvezmény gázüzemu gépkocsik után?

1. Robbanásveszélyes-e a gázüzemu gépkocsi?

Nem meri a hivatalos gázautó muhelyekben beszerelt gázrendszerek számos biztonsági szerelvényt tartalmaz, amelyek baleset esetén megakadályozzák a gáz szabadba távozását, illetve a megakadályozzák a gáztartályból a gáz motortér felé áramlását. A gáztartályok különleges 3-4 mm vastag edzett acélanyagból készülnek és a legbiztonságosabb, legvédettebb helyen a csomagtérben kerülnek elhelyezésre. Ezek a tényezok együttesen garantálják az biztonságos közlekedést és használatot.

2. Károsítja-e a motort a gázüzemanyag?

Mivel a kereskedelmi forgalomban ma már csak ólomnetes benzin vásárolható így a mai korszeru konstrukciójú. Katalizátoros motorok kialakítása, a szelepülékek és a szeleptányérok illetve telepvezetok anyagának hegyes megválasztása lehetové teszi az ólom elhagyását. Régebben a benzinhez adalékot ólom az elobb említett, illetve a kenoolajjal közvetlenül nem érintkezo alkatrészek másodlagos kenését biztosította. Tehát azoknál a régebbi évjáratokon, amelyek csak ólmos, illetve kenoadalékkal "kezelt" ólommentes benzinnel üzemeltethetoek ajánlatos az átlagosnál surubben használni benzinüzemben a gépkocsin. Ez körülbelül 10-90 %-os benzin-gáz arányt jelent, vagyis minden 90 km megtétele után javasolt 10 km-t benzinnel közlekedni.

Az elobb említetten kívül a gáz üzemmódnak csak pozitív hatása van a motorra melyek a következok: Mivel az autógáz eleve gáz halmazállapotú szemben benzinnel mely a legjobban elporlasztott változatában is apró cseppek formájában kicsapódik a hengerfal oldalára, nem oldja fel az olajfilmet, és így nem hígítja fel a motorolajt. Így no a motor olajcsere periódusa és a motorkopások is jelentosen lecsökkennek, foleg a legkritikusabb, hideg motorhomérsékleten.

3. Milyen tartály-elhelyezési megoldás lehetséges combi illetve lehajtható üléstámlájú gépkocsik esetében?

A leggyakoribb tartály-elhelyezési forma a hátsó ülés mögött, keresztben a csomagtérben. Azonban a kérdésben említet gépkocsitípusoknál ez szerencsétlen megoldás, mivel az ülések lehajlásával az eredetileg nagy rakodótér közepén helyezkedik el a tartály. Ezekben az esetekben lehetséges a tartályok menetiránnyal párhuzamosan történo elhelyezés. Azonban a legjobb megoldás a pótkerék helyére illesztheto ügynevezett toroid vagy lencse alakú tartályok beépítése, melyek garantálják a csomagtér teljes kihasználhatóságát gázüzemeltetés esetén is.

4. Hogyan Indíthatóak a gáz-benzin kettos üzemu gépkocsik, hogyan történik az üzemmód váltás?

Karburátoros gépkocsiknál az üzemmód kiválasztása mindig a vezeto feladata mely egy kapcsoló segítségével történi, mely a muszerfal közelében kerül elhelyezésre. A reggeli indítás történhet gázüzemben is egy dúsító szelep segítségével, de +5 Co alatt mindig benzinüzemben indítsunk.

Injektoros, katalizátoros gépkocsiknál minden esetben-benzinüzemben indul a motor és egy elore beállított fordulatszám értéken (2000-2500 1/min), automatikusan vált át gázüzemre. A benzinre történo visszakapcsolás a gépkocsivezeto feladata.

A muszerfalon elhelyezeti üzemmód kapcsolók fénydiódák (LED-ek) segítségével mindig jelzik milyen üzemmódban muködik a motor néhány esetben a gáztartályban lévo üzemanyag mennyiségét is kijelzik.

5. Le kell-e vizsgázatni és kell-e surubben muszakiztatni gázüzemu átalakítás után a gépkocsit?

Az átalakítás után minden esetben be kell vezetni a forgalmi engedélybe a hajtó-anyagváltozást, mely két formában lehetséges. Azon, gépkocsik melyek rendelkeznek úgynevezett sorozat-átalakítási vagy típus engedéllyel a lakhely szerint illetékes közlekedési felügyeleteken kell szemlére állítani vagy az arra jogosult gázautó szakszervizek az átalakítás napján azonnal bevezetik a változást a forgalmi engedélybe. Ezenkívül minden esetben új környezetvédelmi igazolólap (zöldkártya) is kiállításra kerül mely a benzines és a gázos emissziós értékeket tartalmazza. Érdemes megfigyelni, hogy a gázos értékek mindig jóval alacsonyabbak a benzines értékeknél. Ez is bizonyítja, hogy a gázüzem sokkal kevésbé ártalmas a környezetre, mint a csak benzines illetve diesel üzemu Gépkocsik.

Az muszaki vizsgák és a zöldkártya érvényesítse továbbra is a hagyományos idoközönként történik, tehát nem kell surubben vizsgáztatni az átalakított gépkocsikat. Minden muszaki vizsga elott úgynevezett tanúsítvány-t kell kiállítatni egy gázautó szakszervizben, mely 30 napig érvényes, tehát a vizsgát ezen idoponton belül kell elvégezni.

6. Érezheto-e gázszag ez átalakított jármuvekben?

Általában azt mondják a szkeptikusok, hogy a gázautó mindig büdös. Egy megfeleloen átalakított jármú esetében nem érezni a szagot sem az utastérben sem a gépkocsi korul. A gépkocsik az átalakítás után minden esetben egy kötelez szivárgásellenorzésen esnek át, melyrol hivatalos okirat is készül, az úgynevezett TANÚSÍTVÁNY mely garantálja, hogy gépkocsi nagynyomású rendszere gáztömör. szivárgásmentes. Azonban ha a gépkocsit - jogszabályellenesen háztartási PB gázzal töltik fel (akár palackról, akár telepített tartályról), akkor még szivárgásmentes gépkocsik is lehetnek gázszagúak Ennek oka, hogy a háztartási PB gázokba sokkal nagyobb mennyiségu illatosító anyagot (etilén-merkaptán) töltenek. Az elobb említett TANÚSÍTVÁNY további fontos információkat is tartalmaz: feltüntetik a beszerelt alkatrészek típusát és engedélyszámát, valamint az átalító muhely engedélyszámait is. Így ha ilyen tanúsítvány-t kapunk a gépkocsihoz nyugodtak lehetünk, hogy az átalakítás során képzett szakemberek engedélyezett terméket építettek be.

A gázrendszer ellenorzése és a tömörségvizsgálat legalább évenkénti elvégzése feltétlenül javasolt.

7. Lehetséges-e mélygarázsban vagy parkolóházban gázautóval parkolni?

A 2003 .után átalakított járművek gázrendszere korszerű és biztonságiszeleppel ellátott  és ez évtől lehetővé teszik a parkolóházban, és mélygarázsban a parkolást.

8. Jár-e teljesítményváltozással és fogyasztásnövekedéssel a gázüzemu átalakítás?

Mivel a gázüzemanyag futoértéke alacsonyabb így azonos feltételek mellett a gépkocsi motorjának teljesítménye kb. 1%-al csökken. Tehát azonos teljesítmény eléréséhez több üzemanyagra van szükség gázüzemben, mint benzinüzemben. Ez mintegy 15 %-os fogyasztásnövekedést jelent literben számolva. A túlfogyasztás mértéke pozitív, negatív irányban is jelentosen függ a motor állapotától, foleg a gyújtórendszer tekintetében és a vezetési stílustól is. Azonban az autógáz kedvezo árának köszönhetoen igen jelentos üzemeltetési költségmegtakarítás realizálható.

9. Hogyan határozható meg az átalakítás megtérülése?

Átlagosan a gázüzem-móddal mintegy 35-45%-os költségmegtakarítás érheto el Az átalakítás maga egy olyan megtérülo beruházás mellyel nem csupán a pénztárcánkat kíméljük, de a kedvezo károsanyag-emissziónak köszönhetoen jelentosen hozzájárulhatunk környezetünk védelméhez, különösen a levegotisztaság terén.

Most pedig nézzünk egy konkrét példát, hogyan határozhatjuk meg az átalakítás megtérülését.

2012.04.13. időpontban

Kiindulási adatok:

  • az átalakítás költsége egy 2000 ccm-es. szondás, injektoros, sorozatterves gépkocsi esetén: bruttó 199.000 Ft.
  • átlagfogyasztás benzinben: 8.0 liter/100 km
  • átlagfogyasztás gázban 9.2 liter/100 km
  • átlagos benzinár: 450 Ft/liter
  • átlagos gázár: 240 Ft/liter
  • Egy km költsége benzinben: (8.0x450/100=36 Ft/km
  • Egy km költsége gázban: (9,2x240)/100=22.02 Ft/km
  • Megtakarítás egy km.-ben: 36-22=14 Ft/km

 

A beruházás megtérülése:

199,000 Ft/14 Ft/km = 14.214 km alatt.

Tehát egy átlagos futásteljesítményű gépkocsi átalakítása kb. 1 év alatt megtérül és további minden 10.000 km-en 140.000 Ft-t takaríthatunk meg. 

10. Jár-e adókedvezmény gázüzemu gépkocsik után?

Annak ellenére, hogy környezetvédelmi szempontból a gáz üzemmód kisebb terhelési jelent, a jelenlegi hazai jogszabályok szerint csak a tiszta gázüzemu gépkocsik kapnak 50%-s súlyadó kedvezményt az önkormányzatoknál. A tiszta gázüzemu autó olyan gépkocsit jelent, mely benzin vagy egyéb üzemanyaggal történo üzemeltetésre alkalmatlan tehát nem rendelkezik benzintartállyal. Az ilyen gépkocsi igen ritka. Ha az autó rendelkezik katalizátorral akkor már így jogosult az adókedvezményre, a gázüzem további adómérséklésre nem jogosít fel.

A gázüzemu gépkocsik nagyobb megbecsülést érdemelnének kiemelkedo környezetvédelmi paramétereik miatt. Azonban örülhetünk annak, hogy nem sújtják egyéb „bünteto adó”óval, mint annak ideién a még takarékosan üzemeltetheto gázolajos gépkocsikat az úgynevezett diesel adóval.